LO SPOGLIATOIO – BONUCCI CANOSSA – JÁRÁSA

Becstelen brigantiból bűnbánó bárány?

– Leonardo Bonucci Canossa-járása

LO SPOGLIATOIO – Cserháti Zoltán rovata

Augusztus 25. A bajnokság második fordulója, az első hazai meccs, kisebb rangadó a Lazio ellen. Tömött Allianz Stadion, a torinói közönség minden hazai játékost éljenez. Aztán jön a 19-es szám, szívdobbanásnyira elhalkul az aréna, majd ahogy a bemondó száját elhagyja a Leonardo Bonucci név, a lelátó nagy része éktelen füttyszóban tör ki. A „megtért bárány” hazatalált, bűne mégis nehezen megbocsátható a Juventus-szurkolók számára. De ki ez a Leonardo Bonucci, és mit tud, hogy az elmúlt évek kiemelkedően legsikeresebb olasz klubja leereszkedik hozzá elefántcsonttornyából, és a védő hűtlensége után egy évvel inkább vállalja az áldozatot, hogy totál hülyét csinál magából, csak hogy tovább növelje esélyét a szent cél, a Bajnokok Ligája-trófea érdekében?

***

„Gyerekként öt hónapig mindenféle sporttevékenység alól fel voltam mentve az OSD miatt. Rendszeresen felkeltem éjszakánként, mert fájdalom hasított a térdembe” – emlékezett vissza ifjúkorára egy évekkel ezelőtti interjúban a ma 31 éves Bonucci.
Az OSD az Osgood-Schlatter-kór rövidítése. Leggyakrabban növekedési porcleválásként hivatkoznak rá. A sípcsont felső részét érintő csontelhalási folyamat. Fájdalmas, de jóindulatú kór, pihentetéssel jól kezelhető. Ettől függetlenül nem egy sportkarriert célul kitűző álmot foszlat szét, tehetséges pályát tör derékba. A fiatal Bonucci felvette a küzdelmet a nyavalyával, ami fél évig pályára sem engedte, ám végül nem gátolta meg benne, hogy profi labdarúgó legyen.
***
Szülővárosa, Viterbo futballcsapata után, 18 évesen az Internazionale csapott le rá, ám a milánóiaknál csupán négy meccsen – háromszor a kupában – lépett pályára a felnőttek között. Kétszer is lepasszolták a Serie B-be. A középhátvéd Trevisóban elkezdett dolgozni a motivációs trénerrel, Albert Ferrarinivel, aki ezután évekig kísérte Bonucci útját. Ez a munka máig ható: alapjaiban határozta meg Bonucci pályafutását és minden bizonnyal jellemére is jelentős hatással volt.

Ferrarini esztendőkkel később, 2014-ben egy Facebook-bejegyzésben vallott a közös munkáról. „Az évek során levittem Bonuccit az alapokhoz. A mélységbe. A sötétségbe. Minden lehetséges módon bántottam őt. Bíráltam. Sértegettem. Ha csak a legkisebb kísérletet tette, hogy visszavágjon, kapott egyet a gyomrába. A szándék? Legyőzni az ítélkezést, hogy így Leo mindig koncentrált legyen és kizárjon minden más tényezőt. (…) Így alakítottam át katonává” – idézte fel a bejegyzést a Tactical Calcio egy 2016-os cikke.
Bonucci négy év hányódás után 2009-ben a Bariban kötött ki, ahol végre csapatra és élvonalbeli játéklehetőségre talált. A klub történetének második legjobb eredményét beállítva a csapat végül a 10. helyen végzett a Serie A-ban. Bonucci Andrea Ranocchiával párban pillanatok alatt a liga legfelkapottabb középhátvédduója lett. „Úgy vélem, ha szigorúan a védekezési képességeket nézzük, akkor Ranocchia magasabb szinten volt. Ám Bonuccinak jobb személyisége van, amivel több hiányosságot nagyszerűen leplez” – mondta utóbb akkori edzője, a későbbi szövetségi kapitány, Gian Piero Ventura.

Bonucci egy bajnokiról sem hiányzott a 2009/2010-es szezon során, posztján a bajnokság egyik legjobb teljesítményét nyújtotta. Bemutatkozott a válogatottban, sőt a 2010-es vb-keretbe is beküzdötte magát (Dél-Afrikában nem lépett pályára). Nem volt meglepetés, hogy a szezon végén 15.5 millió euróért megvásárolta a Juventus. Bonucci egy szezon alatt visszakerült a legmagasabb polcra. Mondhatnánk, hogy a helyére, de egy évvel korábban még maga sem hitte, hogy az elitben a helye.

***

Leonardo Bonucci az elmúlt évtized közepére a világ legjobb védői közé emelkedett, szakmai elismertségét is jelzi, hogy Pep Guardiola néhány éve egy nyilatkozatában el is hintette, hogy ő a kedvenc védője. 2012-ben Európa-bajnoki finálét játszott az olasz válogatottal, kirobbanthatatlan lett a nemzeti csapatból, azóta minden évben legalább nyolc válogatott meccsen lépett pályára. A sorozatossá váló scudettók mellett a Juventusszal kétszer bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe is. A különböző fórumokon halmozta a pozitív visszajelzéseket, állandó szereplője lett az Év csapata választásoknak, 2016-ban pedig az Év legjobb labdarúgója lett a Serie A-ban – kevés dicsőbb szakmai elismerés létezik, mint ezt védőként kivívni Olaszországban. Minden abba az irányba mutatott, hogy Giorgio Chiellinivel együtt a korszak védőlegendájaként emelkedik a Juventus játékosainak Pantheonjába.

Egészen 2017. július 14-ig…

 

2017. július 14-én, fél évvel azt követően, hogy 2021-ig elkötelezte magát a Juventushoz, Bonucci távozott Milánóba, és nem sokkal később már ő volt az AC Milan csapatkapitánya. Hiába azonban a nagyreményű váltás mind a rossoneri, mind a játékos részéről, a középhátvédnek régóta pályafutása leggyengébb szezonja jutott osztályrészül. Legemlékezetesebb pillanata milánói mezben az volt, hogy március utolsó napján a korábbi társak elleni meccsen megszakította a Juventus épp aktuális kapott gól nélküli rekordra törő sorozatát. Kevés embert emlegettek akkor többet felmenőjénél fogva Torinóban. Az áruló. Júdás. Gonosztevő.
Bonucci (és a Juventus) története azonban váratlan fordulatot vett: alig egy évvel a hirtelen távozása után, 2018. augusztus 2-án a védő egyszeriben visszatért a Juventushoz. Ráadásul ennek Torinóban a Bari-időszak Bonuccijára emlékeztető Mattia Caldara volt az ára. Olaj a tűzre?

***

Bonuccinak még a Milánóba igazolása előtt volt ajánlata a Manchester Citytől is. Felesége, Martina Maccari egy tavaly márciusi nyilatkozatából ismert, hogy a Manchesterbe szerződés már terítéken volt a családi asztalnál, ám pusztán órákra, mert kisebb fiuk, a 2014-ben született Matteo ekkor került kórházba. Maga Bonucci tavaly nyáron az El Paísnak adott interjújában beszélt néhány mondatot Matteo év eleji betegségéről, amelyről konkrétum amúgy a sajtóból nem ismert, ám több reakcióból súlyosként lehet következtetni az akkori állapotára, és az tudható, hogy a gyermek heteket töltött kórházban.
„Igen, felvetődött bennem, hogy felhagyok a futballal. A labdarúgás egyszerűen nem volt prioritás abban az időszakban. Amikor úgy nézel a fiadra, hogy annyi dolog van, amiért érdemes még élnie… Annyi kérdése volt, hogy miért történik ez mind vele – és nem voltak válaszaim… A prioritások megváltoztak akkor. Most már azt mondhatom, hogy szerencsések vagyunk. Minden, amit cselekedtem, szívből történt” – mondta az El Paísnak Bonucci.

Arról a mai napig nincs nyilvános információ, hogy Matteo betegségének volt-e hatása a múlt nyári klubváltásra, ám olasz szakírók szerint a védő és a Juventus kapcsolatában a manchesteri szerződés meghiúsulása után jelentek meg az első ellentétszikrák. Az pedig a fentiek fényében érthető, hogy ha van, ami kihozza Bonuccit a sodrából, akkor az, ha a fiai halálát kívánják. Erre is volt példa az elmúlt időszakban.
„Talán egyszer egy szebb világban élünk majd, most csak azt remélem, hogy távol tudom tartani a fiaimat az erőszakos tettektől, szavaktól, gondolatoktól. (…) Szomorú, hogy téged senki sem tud felemelni abból a nyomorból, amiben vagy” – üzente Instagram-fiókján szeptember elején egy ilyen névtelen-arctalan kommentelőnek a védő.

***

Bonucci magánélete nem a botrányoktól hangos. Van azonban egy története civilként, amelyet hazájában sokat emlegetnek. 2012-ben történt, hogy egy Ferrari márkakereskedésből feleségével és akkor három hónapos nagyobbik fiával, Lorenzóval távoztában egy valós gonosztevő, egy álarcos rabló fegyvert fogott rá, és a futballista óráját követelte. Bonucci úgy reagált, ahogy nagyon kevesen tették volna: odanyújtotta az óráját, de amikor a támadó lépésközelbe ért, arcon vágta, leütötte a földre, a rabló pedig végül a robogót vezető társa mögé pattanva elmenekült.
Hogy Bonucci tette bátor volt-e vagy vakmerő, vitát generálhat, ám az biztos, hogy a védő személyiségjegyeiből sok minden tükröződött benne. Felesége szerint Bonucci a való életben alapjáraton teljesen más arcát mutatja, mint a futballpályán, ám az ebben a stresszhelyzetben megjelenő ösztönök sok mindent elárulnak a „mélyből”: az átlaggal össze sem hasonlítható helyzetfelismerés és reakciókészség, a félelem és a fenyegetettség teljes hiánya és a megalkuvás nélküli küzdőszellem egyaránt tükröződött néhány másodpercnyi döntéshozatalban. Katonai reflexek.

***

A visszaigazolás után egy hétnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Bonucci megszólaljon. Jellemző, hogy bejelentéskor inkább a klub is csendbe burkolta a hátvédet. Nincs az a nyilatkozatsablon, ami jól működött volna az adott helyzetben.
„Vissza akartam térni a Juventushoz, mert hiányzott az otthonom – volt kénytelen nyolc nap után a mikrofonok elé állni újra zebramezesként Bonucci, aki köszönetet mondott mindenkinek az égvilágon, hogy létrejött a megállapodás, majd bűnbánóan folytatta. – Tudom, hogy a pályán kell választ adnom a teljesítményemmel, megmutatni a tüzet és a sikeréhséget. (…) Megértettem már, hogy a döntések, amik méregben születtek, nem megfelelőek, de szerencsém van, hogy visszatérhettem, ahova valónak érzem magam. Megértem és tisztelem a szurkolókat, elfogadom a füttyöt és pfujolást. Rajtam van a sor, hogy ezt tapssá alakítsam.”
Egy katonának persze nem feltétlenül jellemzője az őszinteség.
De lehet-e az egy becstelen brigantinak?

Felhasznált források: Calciomercato, El País, Goal.com, Guardian, Sportal.it, Tactical Calcio, Wikipédia

Copyright @ CSERHÁTI ZOLTÁN Szabadúszó újságíró. 2007-től 2016-ig dolgozott a Nemzeti Sport Online-nál, jelenleg családi vállalkozásban végzett munkája mellett szabadúszóként – korábbi állomáshelyén is fel-felbukkanva – ír sportcikkeket. Elsősorban nemzetközi labdarúgásban és kézilabdában „utazik”, e szerepkörben alkalmanként szerepelt televíziós szakértőként is a DigiSport, illetve a SportKlub műsoraiban.

2018-10-30T04:26:35+00:00